Magam is egy példázatot szerettem volna elmondani arról, hogy nincs emlékezetközösség, helyette fikciók vannak, hazugságok és önsajnálat, részvét és gyanakvás, mint nagyapám és anyám történetében. A családi emlékezetláncok pedig, akár hetedíziglen jelen lévő átkok és bűnök, csak a tisztulási rituálék által legyőzhetők: a bűn megvallása, az őszinte bánat és a bocsánatkérés és a megbocsátás kiérdemlése. Mindez közösségi cselekvés, mint minden vallási és társadalmi esemény. De mi magányosak vagyunk még mindig, vagyis hitetlenek.


BORBÉLY SZILÁRD: AZ EMLÉKEZÉS IS FIKCIÓ

http://www.szombat.org/kultura-muvesztek/borbely-szilard-az-emlekezes-is-fikcio